Kerek féreg érzékszervei, Férgek törzsei

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József Mit értsünk férgen? Mely állatokat sorozzunk a férgek állatkörébe? Nemhogy a közembernek, még a tudósnak is igen nehéz erre a kérdésre mindenkit kielégítő és megnyugtató választ adni.

A közbeszéd a féreg szóval sokféle dolgot jelöl; nemcsak a farkast hívja toportyánféregnek, hanem néha még az embert is féregnek minősíti. Férges lehet az alma is, a borsó is, sőt a búza is a magtárban s a székely a sok egyéb kártékony lény között az egeret is féregnek hívja.

VERMOX 100 mg tabletta

A közember tehát a madár, az emlős, a bogár fogalmát egészen a tudományos gondolkozás követelményei szerint használja, férgen azonban javarészt minden rosszféle, kártékony lényt ért. Vajjon mindenkoron tisztában volt-e és tisztában van-e ma is a tudós állatbúvár azzal, hogy mit tekintsen féregnek?

Alig van az állatvilágnak még egy állatköre, melynek tudománytörténelme annyira mozgalmas volna, mint a férgeké. Azóta, hogy Linné az állatvilág rendszerét megalkotta, hol lemorzsolódott a Linné által idesorolt állatok egyrésze, hol pedig ellenkezőleg itt is, ott is nőtt a kör terjedelme.

Azonban gyógyszer a gyermekek parazitáinak megelőzésére ma sem állapodtak meg a tudósok végérvényesen abban, hogy minő állatokat soroljanak a kerek féreg érzékszervei közé s így természetesen nem is tudják világosan megmondani, hogy mi az idetartozó állatok közös jellemvonása. Még ma is elterjedt szokás, hogy azokat az újonnan felfedezett állatokat, melyeket más állattörzsbe nem tudnak elhelyezni, férgek közé csapják be.

Ezért sokan nevezik a férgek állattörzsét a zoológia lomtárának. Ez és a hasonló kijelentések azért igen sajnálatosak, mert a lomtárba rendszerint a hasznavehetetlen, kerek féreg érzékszervei elavult dolgokat szokták helyezni, már pediglen a férgek állatkörébe rendkívül sok olyan állat tartozik, melynek vizsgálata az élettudomány továbbvitelére sokkal nagyobb haszonnal volt, mint akár az emberre vonatkozó összes tudományos kerek féreg érzékszervei.

Gondoljunk csak példának okáért Van Benedennek és Boverinek a ló bélgilisztáján végzett azokra a nagyhírű vizsgálataira, melyek nélkül a csirasejtek jelentőségével, a megtermékenyítés kérdésével s az egyénfejlődés alapvető problémáival ma sem volna tisztában az élettudomány.

Vagy, hogy mi, magyarok, másra ne gondoljunk, jussanak eszünkbe a mi nagy életbúvárunknak, Apáthynak azok a világhírű vizsgálatai, melyeket a piócák idegrendszerén végzett s amelyek nélkül Apáthyig az idegélettan az idegrendszer alkatát s a részek hivatását illetőleg sötétben tapogatódzott.

Sokkal inkább jellemzi a férgek állatkörét a hozzája kapcsolódó sokféle tudományos mozgalom. Mennyit is változott Linné óta a tudományos gondolkozás! Akkor még azt tanították, hogy csak 6 állatosztály létezik: emlősök, madarak, kétéltűek, halak, rovarok és férgek.

Milyen biztosan állították a férgek jellemzéseként akkor azt, hogy ezeknek csak egyetlen kamrával ellátott, előkamra nélküli szívök, hideg, fehér vérük van, azonban nincsenek érzőszerveik, egyenest: szarvaikhanem csak érzőfonalaik.

Másrészt azonban a hosszú időn át véglénynek tartott, majd pediglen az ízelt lábúak közé sorolt kerekesférgeket és az egy egész évszázad hosszáig a kagylók közé sorolt karlábúakat a férgek közé osztották be s a mohaállatokkal hozzák rokonságba.

Újabban azonban a mohaállatocskákat a karlábúakkal együtt kiveszik a férgek köréből és a Molluscoideák külön állatkörébe sorolják. A tudomány történelmében megtörtént az is, hogy az életmódjukat véve figyelembe, az élőlények testében élősködő szervezeteket, féregszerű állatokat, mint példának okáért a légykukacot, a bélférgek csoportjába osztották be; Baer és Leuckart alapvető munkásságára volt szükség, hogy ezek a súlyos tévedések kerek féreg érzékszervei.

Ha néha mégis még ma is bélférgekről beszélünk, az már csak élettani értelemben veendő, éppúgy, mint ahogy szárazföldi állatok, vagy víziállatok neve alatt sem foglal össze ma már senki határozott rendszertani állatcsoportokat.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették.

A dolgoknak ilyen állása mellett nem csoda, hogy a férgek törzsébe tartozó egyes osztályok rokonsága s a férgek egész állatkörének az állatok többi köreivel való rokonsága még nincs elfogadható módon kiderítve. Sokan, egyes férgeknek meduzákkal, másoknak pedig Cuvier nyomát követve az ízeltlábúakkal való rokonságára mutatnak rá.

Más búvár tagadólag rázza a fejét az ilyen állításokra s azt mondja, hogy a legközelebbi rokonok a tüskebőrűek, melyeket sugárszerűleg összenőtt féregtelepnek tekint. Hibás ez a felfogás! Az ötödik s a hatodik búvár megegyezik ugyan abban, hogy a férgek a gerincesekkel vannak legközelebbi rokonságban, a kapcsot azonban az egyik a zsinórférgekben Nemertinia másik pedig a nyilférgekben Chaetognatha véli felfedezni.

A búvárok kerek féreg érzékszervei csoportja nem a kifejlett állatoknak ilyen, vagy amolyan fokú hasonlatosságát veszi tekintetbe, hanem azt vizsgálja, hogy különböző állattörzsek álca állapotai hogyan hasonlítanak egyes férgek kifejlett képviselőihez, vagy éppen egyes féregálcákhoz.

• Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
• Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal.
• Élelmiszerlánc bika szalagféreg
• Férgek az orrban
• A kerek féreg széklettel jött ki
• Milyen gyógyszer segít a férgeknél
• Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos.
• Николь, прикрыв глаза, отвернулась от его источника.

Némelyek példának okáért arra mutatnak rá, hogy egyfelől a kerek féreg érzékszervei, a mohaállatocskák, a gyűrűs- a csillag- és az örvényférgek álcája, másfelől pedig a kifejlett kerekesférgek között milyen nagyfokú hasonlóság van, s így az említett állatcsoportok közös őséül valamely kerekesféregszerű lényt, a trochophorát jelölik meg l. Troctophora-álca, mint a férgek közös ős álcaalakja.

A Polygordius trochophora álcája. Ezzel a megállapítással szemben azt az ellenvetést lehet tenni, hogy különböző állatcsoportok álcái az életmód és a környezet megegyezősége alapján alkatukban is igen nagy hasonlatosságra tehetnek szert. A trochophora, a férgeknek és puhatestűeknek szabadon úszó közös álcaalakja. Vizsgáljuk meg ennek az álcának összekapcsoló jelentőségét a Haeckel által felfedezett biogenetikus alaptörvény fényében. A Haeckel-féle törvény azt mondja, hogy az egyedfejlődés a fajfejlődésnek rövid megismétlése.

Tartalomjegyzék

Ha ezt a törvényt kissé bővebben körülírjuk, arról van benne szó, hogy a ma élő állatok egyéni fejlődésének egyes szakaszai bizonyos tekintetben az ősök állapotaihoz, fejlődési fokaihoz hasonlítanak. Ebből már most a trochophora-esetre vonatkozólag nem következik egyenesen az, hogy a trochophora-körbe tartozó állatok ősei a mai kerek féreg érzékszervei hasonló fejlődési fokon ivarérettségre jutottak volna, tehát valójában éppen ilyen ősöktől származtak volna le, hanem az adott jelenségből éppen csak arra következtethetünk, hogy az ősök is egyedfejlődésükben átmentek a trochophora-álca fokán, tehát hogy a trochophora mindig csak álca volt.

• VERMOX mg tabletta - Gyógyszerkereső - Háretro-autoalkatresz.hu
• A szaratov paraziták kezelése
• Gyűrűsférgek – Wikipédia
• Hogyan lehet eltávolítani a bél parazitáit
• Brehm: Az állatok világa / Általános jellemzés
• Magyarra átültette és kibővítette: Dr.

Ehhez az ős álca alakhoz a mai örvényférgek úgynevezett Müller-féle lárvája hasonlít a legjobban. A Müller-féle álca, mint a Polycladidák álcája. Az pediglen nagyon valószínű, hogy igen sok féregnek, legalább is a métely- és galandférgeknek örvényféregszerű ősük volt. De a meglehetősen egyszerű lárvaállapoton áteső zsinórférgek is ebbe a körbe tartoznak bele 3. Sisakálca: Pilidium Ide sorolhatók még a kifejlett állapotukban is a trochophorára emlékezető kerekesférgek.

Férgek törzsei

A legjellegzetesebb trochophora-álcával a kerek féreg érzékszervei és csillagférgek fejlődésében találkozunk, melyeknek szelvényezettsége az örvényférgekben már mutatkozó kezdeti állapotokból könnyen levezethető.

Emlékeznünk kell másrészt arra a felfogásra, mely az örvényférgeket sugaras alkotású, szabadon úszó ősöktől és pediglen a bordásmeduzák bizonyos csoportjaitól származtatja. Ilyenképpen tehát a tömlősöktől a legalsóbbrendű férgekhez a bordásmeduzákon át kapunk kapcsolatot s viszont ezekből a magasabbrendű férgeket, a gerinces-ősökhöz hasonló gyűrűsférgeket vezethetjük le könnyűszerrel.

Kiesnek ebből a leszármazásvonalból a fonálférgek s a velük rokonságban lévő Nematomorpha-csoport képviselői, mivel ezeket a férgek többi csoportjaival sem alkatuk, sem pedig egyénfejlődésük menete alapján nem tudjuk rokonságba hozni. Rauter M. Így pl. Lássuk ezekután közelebbről azt, hogy a férgek miben különböznek fölfelé is kerek féreg érzékszervei lefelé is a szomszéd állattörzsektől.

Megvan, mi terjeszti az új vírust

A tömlősöktől, mint sugaras szimmetriájú állatoktól jól megkülönbözteti kétoldalas részarányosságuk, a has és a hátoldal elkülönödése. Fölfelé azonban e tekintetben csakis a tüskebőrűektől különböznek, mert a többi állatkörök tagjai is éppúgy kétoldalasan részarányosak.

A tömlősöktől megkülönbözteti bőrizomtömlőjük, hasoldalon fekvő idegtörzspáruk, agydúcok, sajátlagos kiválasztórendszerük nephridiumaikmásodlagos testüregük és a csirasejteknek a bőrtől és testtől független, rendszerint a másodlagos testüreggel kapcsolatos fejlődése. Különleges vonása a magasabbrendű férgeknek a test szelvényezettsége és a szelvények egyformasága homonomia. Ezzel szemben a férgeknél magasabbrendűekben a szelvények különneműek heteronomiafejük képződik s a testüreg nincs a szelvényekre szorítkozva, hanem átfut az egész testen.

A bőr általában puha s azt rendszerint, ha máskor nem, legalább az álcafokon — csilló borítja.

Navigációs menü

Ez alól az általános törvényszerűség alól csak a fonálférgek veendők ki, melyekben sem kívül, sem belsejükben csillós hámot nem lehet találni s ebben az ízeltlábúakkal egyeznek meg.

A bőr rendszerint egyetlen hámsejtsorból alakul, melynek külső kerek féreg érzékszervei az örvény- és zsinórférgek kivételével cuticulát, többé-kevésbbé vastag chitines, vagy szarúnemű hártyát fejleszt, melynek kettős rendeltetése van; egyfelől alakot szab a testnek, másfelől pedig sérülésektől védelmezi az állatot.

Igen gyakori jelenség az, hogy a hámsejtek között mirigysejtek helyezkednek el. Ezek nyálkát termelnek, amely igen gyakran vastag réteggel vonja be a testet, vagy azért, hogy szemét ne kerüljön a hámsejtekre, vagy pedig azért, hogy az állatot ellenségtől védje, azonkívül pedig a bőrt nedvesen is tartja, ami különösen a szárazon élő férgek légzéséhez elkerülhetetlen. Ezek a bőrváladékok a csőlakó férgek számára arra is valók, hogy belőlük lakócső készüljön, amely elmeszesedés útján igen megkeményedhetik s így nagy ellentálló képességre tehet szert.

Gyűrűsférgek

A bőrrel rendszerint szoros kapcsolatot kerek féreg érzékszervei fenn a bőralji izomzat, amely körben, illetőleg alatta hosszában futó izomrostoknak hálózatából képződik, és ú. Ez az ú. S mivel helyváltoztató szervek hiányoznak, a test igen gyakran kigyózik, vagyis hullámszerűen mozog, akár függélyes, akár pedig a vízszintes síkban.

Más férgek helyváltoztatásra a testből csonkmódjára kiemelkedő bőrrészleteket: ú. Viszont egyesek, különlegesen pediglen az élősködő életmódot folytató alakok, szívókorongjaikkal haladnak tovább. A férgek igen gyakran harántul tagoltak: szelvényezettek, vagy gyűrűzöttek. A test gyűrűi rendszerint unos-untalan egyforma szervekkel vannak ellátva, mint mondjuk: homonomok lásd a földigilisztát 4.

Gyógyszerkereső

A Földi giliszta Lumbricus herculeus Sav. A szelvények egyformasága a külső testfelületen is meglátszik, amint azt a földigiliszta példája tanítja, mert a gyűrűk véges-végig egyformák. Azonban bensőleg is ugyanilyen egyformaság uralkodik a szervek tekintetében.

Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei.

Minden gyűrű ugyanazon szervvel van ellátva. Mindenikben találunk például egy pár kiválasztószervet, egy pár idegdúcot, esetleg egy pár csiraszervet és egy-egy izomszelvényt. Csak az első szelvény, az állatnak úgynevezett fejtájéka különbözik a rajta kifejlődő érzékszervek, meg a benne kifejlődő agydúc alapján a törzstájéktól. A férgek idegrendszere fejlettebb, mint a tömlősöké. Az idegsejtek rendszerint idegcsomókat formálnak, melyeket dúcoknak: ganglionoknak nevezünk.

Ajánlott fogyasztói ár: Ft A feltüntetett ár tájékoztató jellegű, a termék ára függ az orvosi rendelvényen szereplő kedvezmény jogcímétől.

A dúcokból az idegsejtek, vagy dúcsejtek kötegekké formálódott nyújtványai, mint idegek kerek féreg érzékszervei a test különböző tájaira. Az alsóbbrendű férgeknek rendszerint kerek féreg érzékszervei fej, vagy nyaktájékukon két szimmetrikus dúcuk van, melyekből a hason két hosszanti ideg fut végig. A Tejfehér planária, Dendrocoelum lacteum O. A gyűrűsférgek, mint magasabbrendű állatok idegrendszere lényegesen különbözik ettől az egyszerű állapottól.

Az idegrendszer itt is a bél alatt, a hason húzódik végig, azonban minden gyűrűben, vagy szelvényben egy-egy pár idegcsomó az úgynevezett hasdúcpár található.